Elvesztette abszolút többségét a Konzervatív Párt

Elvesztette abszolút többségét a kormányzó brit Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokon, sőt egyik parlamenti párt sem lesz képes önállóan abszolút parlamenti többségen alapuló kormányt alakítani. A Konzervatív Párton belül máris elhangzott olyan vélemény, hogy Theresa May miniszterelnöknek "át kell gondolnia" pozícióját. A péntek reggelig beérkezett, csaknem végleges mandátummegoszlások alapján matematikailag lehetetlen, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 fős alsóházban.

 A BBC péntek reggel közölt modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 318, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 262 alsóházi mandátumot szerezhetett a csütörtöki választáson.
    
A font péntek reggel 2 százalékos veszteségben járt a dollárral és az euróval szemben egyaránt.
    
A 2015-ben megválasztott előző alsóházban a konzervatívoknak 330, a Munkáspártnak 232 képviselője volt. A konzervatív frakció létszáma az előrehozott választások bejelentésének idején, április 18-án 17-tel haladta meg a többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát.
    
Az új alsóházban a többi párt összesített frakciólétszáma 14-gyel meghaladhatja a konzervatívokét, bár az észak-írországi unionista pártok hagyományosan a Konzervatív Párt szövetségesei.
    
A legnagyobb ulsteri protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) várhatóan tíz képviselővel lesz jelen a londoni alsóházban, és ez elégséges lehet ahhoz, hogy a Konzervatív Pártot alkalmanként abszolút többséghez segítse egy-egy sarkalatos horderejű szavazáson.
    
Az eredménnyel mindazonáltal kialakult a brit politikai szótár meghatározása szerinti "hung Parliament", vagyis az olyan összetételű, "függő" alsóház, amelyben egyik párt sem szerzi meg a stabil önálló kormányzáshoz szükséges többséget.
    
Ennek a helyzetnek nincsenek nagy hagyományai Nagy-Britanniában, ahol a II. világháború óta eltelt hét évtizedben kizárólag a Konzervatív Párt és a Munkáspárt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti rezidencián, a legtöbbször egypárti kormányok élén, az esetek zömében többé-kevésbé biztos alsóházi többséget tudva a hátuk mögött. Abban a néhány esetben, amikor ezt nem sikerült elérni, általában rövid időn belül újabb választás következett, bár a kettővel ezelőtti, 2010-es választások után létrejött konzervatív-liberális kormánykoalíció váratlanul stabilnak bizonyult, és kitöltötte ötéves mandátumát.
    
A csütörtöki parlamenti választások eredménye éles kontrasztban áll a kampány elején közölt közvélemény-kutatásokkal, amelyek még toronymagas, 18-20 százalékpontos támogatottsági előnyt mutattak a konzervatívoknak a Munkáspárttal szemben. Az akkori számítások szerint ez elég lett volna ahhoz, hogy Theresa May a többi frakció létszámát 120-150 fővel meghaladó alsóházi konzervatív pártcsoporttal a háta mögött alakítson új kormányt.
    
Ez a támogatottsági előny azonban folyamatosan és gyors ütemben szűkült, és május utolsó napján közölt felmérésében a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov már megjósolta, hogy a konzervatívok elveszíthetik abszolút többségüket.
    
Ugyancsak helytállónak bizonyult a választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárásának pillanatában közölt exit poll. A NOP/Ipsos MORI közvélemény-kutató konglomerátum által a BBC, az ITV és a Sky televíziós társaságok számára elvégzett felmérés, amely 144 szavazóhelyiségnél összesen 30 450 választó megkérdezésére alapult, szintén azt vetítette előre, hogy bár a konzervatívoké lesz a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt nem szerzett abszolút többséget.
    
Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - április 18-án jelentette be teljesen váratlanul a csütörtökre kiírt, előrehozott választásokat, elsősorban azzal az indokkal, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot az Európai Unióval.
    
A kilépési tárgyalások a jelenlegi tervek szerint június 19-én kezdődnének, de ha Theresa May lemond, és addig nem sikerül új vezetőt találni a Konzervatív Párt és a kormány élére, ez az időpont bizonytalanná válhat.
    
Mayt pénteken lemondásra szólította fel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője, mondván: a kormányfő a Konzervatív Párt abszolút többségével együtt a közbizalmat is elvesztette, és ennek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy távozzon.
    
Anna Soubry, a Konzervatív Párt EU-párti csoportjának egyik vezető tagja is kijelentette, hogy Theresa Maynek "nyilvánvalóan át kell gondolnia pozícióját".
    
May első pénteki nyilatkozatában csak annyit mondott, hogy a Konzervatív Párté a legnagyobb frakció, és a párt kapta a legtöbb voksot, feladata pedig most a stabilitás időszakának megteremtése. A BBC kormányforrásokból származó péntek reggeli értesülése szerint Theresa May brit miniszterelnök nem kíván lemondani...